Botanical Garden LocationBotanikus kerti elhelyezkedés

No mapped garden location yet. Még nincs térképezett kerti helyszín.

View this location on the map pageMegtekintés a térképen

This plant is part of the Deciduous trees and shrubs (Arboretum 1) collection. Ez a növény az Lombos fák, cserjék (Arborétum 1.) gyűjtemény része.

AboutLeírás

Aesculus × carnea, or red horse-chestnut, is a medium-sized tree, an artificial hybrid between Ae. hippocastanum (European horse-chestnut) and Ae. pavia (red buckeye). Its exact origin is uncertain, arising in Germany around 1818. It is a popular tree in large gardens and parks, widely planted throughout Europe. It is a tetraploid plant, arising from autopolyploidy with chromosome doubling of its diploid parent species. The result of this is that it is fertile, producing viable seeds that breed true, the progeny identical or near-identical to the parent tree. It is locally naturalised in England, and more rarely so in Ireland, Scotland, and Wales. Aesculus × carnea has features typically intermediate between the parent species, but it inherits the red flowers of Ae. pavia. It grows to 15–25 metres (49–82 ft) tall, rarely to 28 metres (92 ft), with a trunk diameter of up to 1 m and a rounded crown that casts dense shade when mature. The leaves are deciduous, dark green, coarse and often rough and wrinkled or irregular; they are palmately compound, each leaf divided into five large, toothed leaflets; the central leaflet the largest, up to 25 cm long. The autumn colour is very poor. The flowers are dull red, borne on 12–20 cm long panicles on branch ends, flowering in May and producing pale brown leathery fruit capsules 4 cm diameter containing 1–3 seeds in autumn. It is very vulnerable to a canker disease on the trunk and branches, which results in heavily disfigured bark, and often a short lifespan for the trees. It has no known causal agent, and may be due to the abnormal development and breakup of its cells with age. The cultivar 'Briotii' is less affected than the species generally.

A hússzínű vadgesztenye (Aesculus × carnea) a közönséges vadgesztenye (A. hippocastanum) és az Észak-Amerikában honos vörös vadgesztenye (A. pavia) hibridje. Pirosvirágú, pirosló vagy korcs vadgesztenye néven is ismert. Pontos eredete nem ismert, valószínűleg parkban történő véletlen kereszteződés során jött létre Németországban, 1820 előtt. 10–15 m-es magasságot ér el. Főbb jellemzőiben a szülőfajok közti átmenetet mutatja, húspiros virágai és sötétzöld levelei azonban egyértelműen az Ae. pavia-ra utalnak. Parkok, díszkertek, fasorok, arborétumok díszfája. Ismertebb fajtái: 'Briotii', egy sötét rózsaszín virágú, kis termetű fa, melyet 1858-ban Pierre Louis Briot, a trianon-versailles-i kastély botanikusának emlékére neveztek el; 'O’Neil', az előbbinél nagyobb (25–30 cm magas), élénkebb színű virágok alkotta virággyertyákkal; a tűzelhalásnak, levélfoltosságnak ellenálló 'Fort McNair', sötét rózsaszín virágokkal, melyeknek sárga „torka” van (nevét kiválasztásának helyéről kapta); 'Plantierensis', melynek élénk rózsaszín, sárga torkú virágai vannak, és nem hoz termést, ami megkönnyíti a vele való bánást. A hibrid helyett a közönséges vadgesztenyére oltott hússzínű vadgesztenye is előfordul, melynek növekedése eltér a hibridétől. Az ilyen fa igen látványos, mert tavaszi virágzáskor kétféle (fehér és piros) színben pompázik.