Specimen profile Növényprofil

Agrimonia eupatoria

Agrimonia eupatoria is a species of agrimony that is often referred to as common agrimony, church steeples or sticklewort. The whole plant is dark green with numerous soft hairs. The soft hairs aid in the plant's seed pods sticking to any animal or person coming in contact with t... A közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó évelő növény. Egyéb elnevezései: apróbojtorján, patikapárlófű, agrárnyom, királyné asszony káposztája, Szent Pál füve, hattyúfű, körömfű, koldustetű, repcsik. Európa-szerte elterjedt növény, a n...

Köznév Közönséges párlófű
FamilyCsalád Rosaceae
GenusNemzetség Agrimonia

ClassificationBesorolás

Scientific name Tudományos név Agrimonia eupatoria
Köznév Közönséges párlófű
FamilyCsalád Rosaceae
GenusNemzetség Agrimonia

Common NamesKöznevek

  • Közönséges párlófű

Botanical Garden LocationBotanikus kerti elhelyezkedés

No mapped garden location yet. Még nincs térképezett kerti helyszín.

View this location on the map pageMegtekintés a térképen

ToxicityMérgezés

HumansEmberek
family known toxic családban ismerten mérgező
CatsMacskák DogsKutyák
family known toxic családban ismerten mérgező

AboutLeírás

Agrimonia eupatoria is a species of agrimony that is often referred to as common agrimony, church steeples or sticklewort. The whole plant is dark green with numerous soft hairs. The soft hairs aid in the plant's seed pods sticking to any animal or person coming in contact with the plant. The flower spikes have a spicy odor like apricots. In the language of flowers, agrimony means thankfulness or gratitude. Agrimonia eupatoria is a foodplant for the caterpillars of the snout moth Endotricha flammealis.

A közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó évelő növény. Egyéb elnevezései: apróbojtorján, patikapárlófű, agrárnyom, királyné asszony káposztája, Szent Pál füve, hattyúfű, körömfű, koldustetű, repcsik. Európa-szerte elterjedt növény, a napos, száraz helyeket: mezőket, út és erdőszéleket kedveli. Egy ógörög monda szerint Mithridatész Eupatór pontoszi király fedezte fel a növény gyógyhatását, latin neve innen származik. Már az ókori Egyiptomban ismert és tisztelt növény. A középkorban is tisztelték mágikus erejét, a gonosz szellem elűzésére használták.